Hogyan zajlik az iskolaérettségi vizsgálat?

Minden szeptember 1-én egy új tanév indul. Minden iskolás gyermek számára hoz változást az új évfolyamba lépés (esetleg ugyanazon évfolyam megismétlése, csak más társakkal, nevelőkkel). Legnagyobb változást azonban azon kisgyermekek számára hoz a szeptember, akik ekkor lépik át 1. osztályos tanulóként az iskola kapuját.

Hosszú és megpróbáltatásokkal teli út végén lezárul számukra egy fejezet. A gondtalan, kellemes otthonlét, bölcsi, az ismeretek begyűjtését, rendszerezését nagyban segítő ovis évek után egy kicsit kötöttebb, különféle programokat kínáló iskolai munka várja a feltehetően iskolaérett kicsiket.

Évek óta lehetőség van arra, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat megelőzően (előző év őszén) előzetes iskolaérettségi vizsgálatokat végezzünk, feltárva a hiányosságokat, javaslatokat adva a következő néhány hónapban történő fejlesztésre, és az iskolaérettség időszakában kontrolálni lehet a fejlődés ütemét, mértékét, ekkor lehet megtenni a beiskolázásra vonatkozó javaslatot. Egyre több esetben élnek is ezzel a lehetőséggel az óvodák, de a szülők is.

Az iskolaérettségi vizsgálatok (az előírásnak megfelelően) csoportos és egyéni vizsgálatból állnak. Csoportos vizsgálati helyzetben - ahol minden egyéni vizsgálatban is érintett kolleganő jelen van - a gyermekeknek a társakhoz való viszonyát, az azokkal való együtt munkálkodást, az alkalmazkodást, a türelmet, a munkafegyelmet, figyelmet, az önálló munkavégzés milyenségét figyelhetjük meg, így ezen helyzetből nagyon fontos információkat gyűjthetünk. A csoportos vizsgálat során rajzos tevékenységet, a vizuális és akusztikus emlékezethez kapcsolódó feladatokat végzünk. Az egyéni vizsgálatban az általános tájékozottság, az analógiás gondolkodás, összefüggéslátás, lényegkiemelés, beszédkészségről, a mennyiségfogalom, a téri orientáció, a megfigyelés, a megtartó emlékezet jelenlegi szintjéről tájékozódunk. Az egész vizsgálat folyamán a gyermek munkaérettségét, feladattartását, feladattudatát, fáradékonyságát, figyelmének terjedelmét és tartósságát, kitartását, önállóságát van módunk megfigyelni.

A feladatsor elvégzése után összegezzük álláspontunkat és az eredménynek megfelelően javasoljuk a szülőnek, hogy gyermek kezdje meg az általános iskolát (esetleg már ekkor javasoljuk az iskolában is a fejlesztő foglalkozásokba való bevonását) - maradjon még egy évet óvodában - a következő nevelési évben az óvodai nevelés mellett részesüljön logopédiai terápiában; pedagógiai jellegű fejlesztésben; esetleg mindkettőben – további vizsgálat javasolt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál.

A vizsgálat megkezdéséhez minden esetben szükség van orvosi adatlapra - "Adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai felkészítés elősegítéséhez" (4/2010. (I.19.) OKM rendelet 7.sz. melléklete). Az adatlapot a házi orvos, a házi gyermekorvos állítja ki. Beszerzése a szülő feladata. Ennek hiányában a vizsgálatot nem kezdhetjük meg.

Az óvodai vizsgálati kérelemhez pedagógiai jellemzés szükséges, melyen a szülő beleegyező aláírásának is szerepelnie kell.

És mikor iskolaérett egy kisgyermek nagy általánosságban?

Ha testi és mozgásfejlettségben fejlett testalkattal, ép érzékszervekkel, összerendezett mozgással és kialakult finommozgással rendelkezik. Alakilag, tartalmilag értelmes beszédű, megfelelő szókincse és jó kifejezőkészsége van. Értelmi fejlettség terén megfelelő ismeretekkel rendelkezik, érdeklődő és kíváncsi, érett gondolkodása, jó emlékezete van, amelyet már nemcsak az érzelem irányít, jó analizáló-szintetizáló képesség, problémamegoldó készség jellemzi, lényeglátás, analógiás gondolkodása megfelelő. Szociális érettség területén a tágabb gyermekközösséghez tud alkalmazkodni, életkorának megfelelő önállóság, önkiszolgálás jellemzi, feladattartása, feladattudata, munkaérettség kialakult, a szabályok betartására, az értékek elfogadására képes, megfelelő magatartása van. Érzelmi, akarati érettség területén megfelelő önuralommal rendelkezik és az örömelvet már háttérbe tudja szorítani, általában érzelmei kiegyensúlyozottak, képes elviselni, hogy nem mindig éri sikerélmény, figyelme tudatos és kitartása van.

Természetesen az itt felsorolt kritériumok teljesülése ideális az iskolakezdéshez. Azonban minden kisgyermek fejlődése más és más, lehetnek területek, amelyek még nem fejlődtek a megfelelő szintre és ahhoz hogy az elmaradásokat megszüntessük, fontos a gyermekek valódi ismerete.

Mind szülőként, mind pedagógusként sokat segíthetünk a kicsiknek az iskolai élet megkezdésében, ha alaposan igyekszünk megismerni őket, ha ismerjük temperamentumvonásaikat. Hiszen már születésünktől fogva meghatározott temperamentumvonásokat hordozunk. A kutatások 9 ilyen temperamentumvonást – vagy karakterjegyet találtak jellemzőnek, természetesen egyénileg különböző kombinációkban.
Íme a karakterjegyek:

1. aktivitásszint (fizikai aktivitás, alvás, játék stb. mennyisége),
2. biológiai ritmus (testi funkciók, alvás, éhség, ürítés stb.),
3. alkalmazkodási képesség a rutin változásához (mennyire nehéz vagy könnyű egy kezdeti reakció módosítása szociálisan elfogadott irányba),
4. a szenzoros ingerküszöb szintje (a külső ingernek az a mértéke, ami már válaszadásra készteti a gyermeket pl. változtatás a megszokott ételen, hang, stb.),
5. válaszintenzitás (a válasz energiája, függetlenül minőségétől),
6. hangulat (a pozitív vagy negatív hangulat mennyisége egy napon belül),
7. elterelhetőség (a külső inger hatékonysága (hang, játék, ember) zavaró hatása az éppen folyó viselkedésre),
8. kitartás és figyelem (speciális aktivitás fenntartásának az időtartama külső akadály (zavarás) jelenlétében),
9. új helyzetre való reagálás (első reakció - ember, hang, étel).

A temperamentumvonások sajátos keveréke jellemez minden újszülöttet és az évek során ebben alapvető változás nem következik be. Nehéz karakterű, azaz nehezen kezelhető lesz az a gyermek, ki ezeknek a vonásoknak a többségéből az alkalmazkodást nehezítő tulajdonságokkal jött a világra. Pl a biológiai ritmusa nem szabályos, aki elutasítja az új helyzeteket, az ingerküszöbe nagyon alacsony, ugyanakkor a válaszenergiája nagyon magas, vagyis túlzottan kiborul vagy túlzottan örül egy helyzetnek. A skála másik végén az ún. könnyű gyermekek vannak, ők többnyire a lányok köréből kerülnek ki, míg az előbbi csoportban több a fiú. Szokás még - mint nagyobb csoportot - a lassan felmelegedőket elkülöníteni.

Minden szülő akár tudatosan, akár nem tudatosan, a szülést követő első hónapokban igyekszik felderíteni a gyermek karakterét és ennek megfelelően kidolgozni nevelési stratégiáját. Pontosan ezt teszik a pedagógusok is, amikor megismerkednek a gyerekkel, megfigyelik, hogy melyik fárad el hamarabb, ki az, aki nehezen tűri a változásokat stb. Hiszen a tanár oktatási és nevelési stílusa és a gyerekkel szembeni elvárásai meghatározzák a gyermek válaszait. A tanár személyisége, hozzáállása (attitűdje) és elvárásai meghatározó hatással vannak nemcsak a gyermekek értelmi fejlődésére, a tanuláshoz való viszonyára, de személyiségük, önbecsülésük, magabiztosságuk és társas viszonyaik fejlődésére is.

Kiegészítések:
Az iskolaérettségi vizsgálatot a szülő telefonon (56/421-113), e-mailben (info@szolnok-pedszakszo.hu) vagy személyesen kérheti. A kérelemhez a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 7. sz. mellékletében található orvosi adatlapot kell csatolni, melyet a szülő a gyermekorvostól (háziorvostól) szerezhet be.

A vizsgálatot az óvoda írásos formában kérheti. Az iskolaérettségi vizsgálatok többsége vélemény elkészítésével zárul. Ha az óvoda felterjesztésére került sor a vizsgálatra, akkor minden esetben vélemény elkészítése szükséges, a szülő kérésére végzett iskolaérettségi vizsgálat végén akkor készül vélemény, ha azt a szülő kéri. Közvetlenül az eredmények és a javaslat megbeszélése után rövid véleményt írunk, mely a javaslatot tartalmazza és a szülő is aláírja.

Az elkészült véleményeket megküldjük a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének, abban az esetben, ha a

- gyermek még egy év óvodai nevelésben részesül;
- gyermeknél (az iskolaérettségi vizsgálat és a kiegészítő vizsgálatok alapján) tanulási nehézség várható a részképességek egyenetlen fejlődése következtében.

Miböl áll az iskolaérettségi vizsgálat?>>